2018 @ MOME FoodLab 

A program Budapest Főváros Önkormányzatának támogatásával valósult meg.

 

Tudtad?

A sárgarépát 4000 évvel ezelőtt is termesztették, igaz, ekkor még máshogy nézett ki, vékony és kemény gyökér volt. Az általunk ismert nagyobb répatestű, ízletesebb, narancssárga répát holland kertészek nemesítették.

Őse a vasmurok nevű gyomnövény. Közeli rokonai a kapor, az ánizs és a kömény – egyébként ezek passzolnak hozzá fűszerként.

Magyar neve a színéből ered, jóllehet léteznek lila, piros, fehér és citromsárga fajták is. A gyökér alakja lehet gömbölyű, hengeres vagy lefelé keskenyedő.

Mondták már neked, hogy répát kell enni, mert attól jobban fogsz fütyülni? Ezt a mítoszt senki nem bizonyította, de más okból érdemes répát rágcsálni. A répa sok karotint tartalmaz, ami az emberi szervezetben részben A-vitaminná alakul át, ami pedig jót tesz a látásnak. Az A-vitamin-hiány egyik tünete a farkasvakság nevű betegség, amikor valaki szürkületkor vagy félhomályban nagyon rosszul lát.

Házi kedvencednek, ha az nyúl vagy ló, bátran adj nyers répacsemegét!

 

Hogyan termesszem?

A sárgarépát, mint minden apró magvú növényt, sekélyen kell vetni (kb. 0,5 cm mélyen a felszíntől). Amíg kikelnek a magok, tartsd nedvesen a talaj felső rétegét (2-3 cm). A továbbiakban nem lesz vele nagyon nehéz dolgod, mert a répa jól tűri az árnyékot és a hideget. Viszont ahhoz, hogy zamatos és szép nagy répák teremjenek, fontos a kis adagokban való rendszeres öntözés. Jól növekszik a mély rétegű, laza homokos talajban. Akkor húzhatod ki a földből, ha a gyökér földfelszínhez közeli része (a válla) kb. 2 cm átmérőjű.

 

Mit készítsünk belőle?

Mivel a földben növekedett főgyökerét (karógyökerét) esszük meg, felhasználás előtt alaposan mosd meg, és krumplihámozóval vagy késsel tisztítsd meg! Ezután akár nyersen is elrágcsálhatod, vagy karikára vágva salátába keverheted. Levesek, köretek, sőt – a benne lévő cukornak és illóolajoknak köszönhetően – édességek szuper alapanyaga.

RECEPT: Kíváncsi vagy, a francia gyerekek salátájára, amit sokszor esznek előételnek az iskolában? Nagy lyukú reszelőn lereszelve citromlével, olíva- vagy dióolajjal és – ha kedved tartja – metélőhagymával remek saláta készíthető belőle.

 

Tudtad?

A Délnyugat-Ázsiában őshonos borsót szerte a világon ősidők óta termesztjük, ami ebben az esetben nem csak szófordulat, hiszen az Aggteleki-cseppkőbarlangban a kőkorszakból maradtak ránk erre utaló magok.

Jelentős szénhidrát- és fehérjeforrás, ezért a Föld élelmiszer ellátása szempontjából fontos.

Olyan sok fehérje van benne, akárcsak a húsban. A fehérje szerepet játszik az izomfejlődésben, ezért gyerekeknek sokat kell belőle enniük.

A termését esszük meg, ami áll a hüvelyből és a benne sorakozó magokból. Általában a hüvelyből kifejtjük a magokat, amik lehetnek simák és ráncosak, zöldek vagy sárgák. A cukorborsó bravúrja, hogy a magok mellett a hüvely is fogyasztható – próbáld ki, mert édes csemege!

A borsó fokmérője a zsengesége, amit a gyárakban finométerben mérnek. Egy műszerben a borsószemeket átlyukasztják kis pálcikákkal, és az ehhez szükséges erőt mérik le.

 

Hogyan termesszem?

A magról kifejlődő bokros növény magassága fajától függően változik. A nagyra növő fajták esetében érdemes támasztó huzalról vagy karóról gondoskodni. Virágai fehér vagy lilás színűek. Egy virág általában 3 nap alatt nyílik ki, az egész növény 10-21 nap alatt virágzik el. A terméshez szükséges beporzás önbeporzás, azaz nincs szüksége a növénynek a méhek vagy a szél közvetítésére. Akkor érett meg a borsószem a hüvelyben, amikor eléri a fajtára jellemző nagyságot (5-10 cm hosszú hüvely és 3-10 mm átmérőjű mag), és még zsenge. Könnyen lehet, hogy nem egyszerre érik be a termés, ezért 2-3-szori szedést tervezz! Kitűnően állja a hideget, akár a mínuszokat is kibírja. Közepes mennyiségű vizet igényel, egyedül virágzáskor kell sokat itatni azért, hogy majd a termés bőséges legyen.

 

Mit készítsek belőle?

Mikor kifejtetted a hüvelyből, dolgozd fel, mert órák alatt kiszárad, veszít a zsengeségéből.

A zöldborsót éretlenül fogyasztjuk. Amikor megérik, sárga vagy zöld a színe, és száraz borsónak vagy feles borsónak hívjuk.

A borsót nem érdemes túl sokáig főzni, mert egy idő után újra keményedni kezd.

Próbáld ki salátában, mártogatósban, gabonás egytálételben – az igazán vállalkozó kedvűek még pitében vagy sós muffinban is!

RECEPT: Próbáld ki a mentás zöldborsópürét! Puhára főzött borsót apróra vágott mentával törj össze villával, vagy pürésítsd botmixerrel!

Tudtad?

Az újhagyma, más néven zöldhagyma igazán „edzett” növény, képes szélsőséges körülmények között is vígan élni! Nem csoda, hiszen szülőhazája Kína északi vidéke.

Nem összetévesztendő a póréhagymával! Küllemük nagyon hasonló ugyan, de míg az újhagyma gyakorlatilag a vöröshagyma nagyon fiatal formában, a póréhagymának semmi köze a vöröshagymához, egy külön fajta.

Rokona az egyik legismertebb dísznövénynek, a liliomnak.

A fehér része a hagyma, ami a föld alatt növekszik, a zöld része a levél, ami a felszínen növekszik egyre hosszabbra. A hagyma nem gömbölyű, mint majd a vöröshagymáé lesz, hanem hengeres, és csak ujjnyi vastagra nő.

Az évben legkorábban megtermő C-vitaminforrásunk, így ajánljuk a tavaszi fáradtság ellenszereként. Vagy a tél végi megfázás kezelésére is alkalmas, hiszen antibakteriális és gyulladáscsökkentő hatású. A benne lévő foszfortól és kalciumtól pedig a fogaid és a csontjaid maradnak épek és erősek.

Hogyan termesszem?

Az újhagyma „igénytelen” növény: elviseli a mínuszokat, félárnyékba ültethető, az aszály se kottyan meg neki. De azért te ne bánj vele cudarul, csak nem fontos az ablakhoz és a radiátorhoz elhelyezned, jó neki a kevésbé meleg és fényes helyen is! Akkor kell kihúzni a földből, amikor a levél eléri a 20-25 cm hosszúságot. Ekkor bontsd le róla barna burokleveleit és elpusztult hagymaleveleit.

Mit készítsünk belőle?

Mielőtt megennénk, meg kell jól mosni! Mind a fehér hagyma rész, mind a zöld levél rész bátran fogyasztható. Szószokhoz, levesekhez, köretekhez gyakran adják az étel ízesítésére. Nyersen felaprózva könnyű krémsajtos kenyérhez ütős választás

RECEPT: Ha kipróbálod, meglátod majd, hogy az újhagymás “feltét” mennyire jót tesz egy csomó ételnek! A felkarikázott újhagyát nemcsak salátákba vagy krémsajtba teheted, hanem felfrissítheted vele szendvicseidet vagy akár leveseidet is.

 
 

Tudtad?

A metélőhagyma vagy snidling a mediterrán föld szülötte. A hagymafajták jótékony hatásáról már a rómaiak is meg voltak győződve, Néró császár például annyira sokat evett belőlük, hogy a „hagymafaló” gúnynévvel illették.

Nagyban hasonlít az újhagymához, ami idényét (tél vége, kora tavasz) és felépítését (vékony, hengeres, hagyma és hosszú, zöld levél) illeti. Nem csoda, hiszen egyaránt a liliomfélékhez tartoznak! Viszont hagymától a levélcsúcsig az újhagymánál sokkal cingárabb növény, levelei csak 1-2 mm átmérőjűek.

A snidling, mint a legtöbb hagyma, „kipucolja” a véráramot, és serkentően hat az emésztőrendszerre.  De nem csak belül, kívül is gyógyít: A benne megtalálható bőséges C-vitaminadag nélkülözhetetlen a bőr kollagénjének (szilárdítóvázának) képzéséhez, így segítségével bőrünk nem lesz kirepedezett és száraz.

 

Hogyan termesszem?

A snidling nagy előnye, hogy nem csak egyszer „szüretelhető”. Egymás után 2-4 alkalommal ollóval vágható, mert a lenyesett levelek helyett újak fejlődnek. Nem érzékeny se a fényre, se a hidegre különösebben, de sok vizet és némi tápanyag-utánpótlást igényel, abból kifolyólag, hogy a növénynek extra energiára van szüksége a levél újranövesztéséhez. Amikor már kb. 20 cm hosszú a levélzete, 2-3 centiméterrel a hagymanyak felett vágd le. A legszebb „termésre” az első vágáskor számíts. Másik előnyös tulajdonsága, hogy helytakarékos, ugyanis a metélőhagymákat szorosan egymás mellé kell ültetni.

 

Mit készítsek belőle?

Nyersen, apróra vágva más ételek ízét teszi mennyeivé! Kóstoltad már körözöttben, sajthoz vagy krumplihoz?

 

Tudtad?

Dél-Ázsiából és Afrikából származik, de széles körű elterjedéséből jól látszik, hogy jól érzi magát a mérsékelt övi éghajlaton, így Európában is.

Az árvacsalánfélék családjába tartozik, mint a menta, a rozmaring, a levendula és a zsálya.

Nemcsak zöld, hanem bíbor levelű bazsalikom is létezik.

Fogyaszd teaként, ha gyomorrontásod van, vagy ha megfáztál! Mert a benne lévő értékes vegyületeknek köszönhetően meghozza az étvágyad, enyhíti az emésztési bajokat, csillapítja a torokfájást és a köhögést.

Nemcsak ízesít és gyógyít, hanem illatosít is. Régen a leányok az imakönyvben vitték magukkal az ünnepi istentiszteletre, a legények rozmaringot tűztek a kalapjukra, ezért ezeket a miséket „szagos misének” nevezték.

 

Hogyan termesszem?

Szigorúan meleg és napos helyre való! A bazsalikomot vesd a talajfelszínre, mivel magja fényre csírázik. Gondoskodj a folyamatos, de azért mértéktartó vízutánpótlásáról! Onnan tudod, hogy fagy érte, amire nagyon érzékeny, hogy levelei feketék lesznek, ám még ekkor is új hajtást hozhat a tövéről. A 30-50 centiméterre megnövő bokorról folyamatosan csipegesd le az idősebb zöld, egészséges leveleket!

 

Mit készítsek belőle?

Megmosott levelei jól passzolnak a különféle salátákba, mártásokba, frissítő italokba. Ha olaszos ételeket szeretnél készíteni, valószínűleg szerepelni fog a hozzávalók között. Például baró pizzatuning, hisz feldobja még a legegyszerűbb paradicsomos-sajtos pizzát is!

A bazsalikom elrakható télire, ha a hajtásokat kis csokrokba kötöd, és azokat felaggatva árnyékos, szellős helyen szárítod. A megszáradt leveleket morzsold össze, és fém- vagy üvegedényben tárold!

RECEPT: Így készül a pesto! Zúzz össze 1 kis gerezd megtisztított fokhagymát 1 nagy marék napraforgómaggal (esetleg fenyőmaggal). Adj hozzá 1 marék reszelt parmezán sajtot! Keverj hozzá annyi olívaolajat, amennyivel kenőcsös állagú lesz! Sózd és borsozd, ahogy kedved tartja, és máris teheted tésztára, szendvicsbe, sült husi mellé, krémlevesbe. Ne feledd, hűtőben egy-két hétig is eláll, ha úgy teszed be, hogy ellepje teljesen az olaj

 

Tudtad?

Ősalakja Ázsiából származik, onnan hozta be Európába a híres utazó Marco Polo.

Sok C-vitamin található benne, ami segít egészségesen tartani az ínyt. Kihasználva a benne lévő kéntartalmú illóolajokat szirup formában nyákoldásra és a légutak tisztítására alkalmazzák.

Hazánkban mindig lehet kapni, kivéve a legmelegebb nyári hónapokban, júliusban és augusztusban.

A retek lehet hosszú elvékonyodó formájú, fehér színű, mint a jégcsapretek. Lehet gömbölyű, piros és fehér, mint a hónapos retek. Lehet gömbölyű, fekete, mint a fekete retek. És még egy sor különböző színű és formájú retek létezik!

Mondják a retekre, hogy pudvás, azaz hogy nem elég tömör a belseje, olyan, mint egy korhadt fa. Ez sajnos az ízében is megérződik! Ha kevés vizet kap, vagy ha túl sok nitrogént tartalmaz az ültető közeg, hajlamos lesz a pudvásodásra.

 

Hogyan termesszem?

Az általunk termesztésre javasolt retekfajta a Francia reggeli. A hónapos retek egyik fajtája, hasonlóan néz is ki, mint a klasszikus hónapos retek, csak neki hosszabb és hengeres, felül élénk piros, alul fehér színű a gumója.

Jól bírja a hideget, ám az árnyékot nem! Ezért világos, növényenként kb. 5x5 cm nagyságú helyet válassz neki! Heti 2-3 alkalommal locsold! A vízadagot másfélszeresére növeld, amikor már több levele van, és elkezd gumót növeszteni. De ekkor se adj neki egyszerre sok vizet, különben megrepedhet a gumó! 35-40 napra van szüksége a növekedéshez, ekkor a válla (az a része, ami a földfelszín felől látszik a gumóból) már 2-3 cm átmérőjű.

 

Mit készítsünk belőle?

Általában a retek gyökerét fogyasztjuk, de levelei is ehetőek. Jó alaposan mosd meg a retekgumót és a leveleket, és már majszolhatod is! Karikázd fel a szendvicsedbe vagy egy tál salátába, tényleg remek lesz! Érdemes kipróbálni a retek leveléből főzött krémlevest!

RECEPT: A retek levelét – ha szerencsés vagy, és kapsz, akkor bio retekleveleket – mosd meg, vágd apró darabokba, és keverd össze szobahőmérsékletű vajjal. Így szép zöld vajat kapsz, amivel máris kenheted a szendvicsedet a suliba.

 

Tudtad?

Magyarországon egész évben folyamatosan keresett. Érthető, hiszen a petrezselyem a hagyományos magyar konyha egyik kulcsfűszere. Pedig nálunk nem is őshonos! A Földközi-tenger partvidékéről származik.

Rengeteg C-, A- és E-vitamint vehetsz magadhoz, ha eszed a levelét, amitől a sebeid gyorsabban begyógyulnak. Tartalmaz még B-vitamint, többfélét is. Például a B12-t, ami a vörösvérsejtek képzésében játszik szerepet, ezáltal a vérszegénység elnevezésű betegségen segít. Összezúzott levele fülcseppként adagolva fülbántalmakra, pakolásként leégett bőrre adható.

A húslevesben lévő fehérrépa nem más, mint a petrezselyem gyökere, legalábbis az egyik petrezselyemfajta gyökere. A sárgarépához hasonlóan a gyökér több részre osztható: két fontos alkotóeleme a belső farész és a külső háncsrész.

 

Hogyan termesszem?

Hideg- és árnyéktűrő, de nem tűri a szomjúságot, ezért locsold rendszeresen (heti 2-3 alkalom), különösen keléskor (amikor várjuk, hogy a föld alól kikeljen)! A későbbiekben már a vízre se nagyon érzékeny, hiszen gyökerének köszönhetően mélyről veszi fel a nedvességet, és tudja tárolni. Csak az erősebb, idősebb, de még üde és zöld leveleket szedd le! Hasonlóan a metélőhagymához többször szüretelhető (általában 3-4 alkalommal).

 

Mit készítsek belőle?

Gyökere és levele is fogyasztható. Gyökeréről jól le kell mosni a rajta maradt földdarabokat, majd késsel megtisztítani. Leveleit felhasználás előtt vágd apróra! Érzed, máris milyen illatos lesz tőle a szobában? Másrészről a levelek tompítják szájszagot, ami hagymás ételek után lehet hasznos. Hosszú ideig eláll fénytől védett helyen, száraz formában, utóbbi miatt a leveleket lehetőleg ne mosd meg, vagy ha erre mégis szükség lenne, itasd le a nedvességet. Lefagyasztva még tovább eltartható. Példaként említve, a petrezselymes újburgonya a hazai konyha egyik parádés körete.

 

RECEPT: Ismered a kuszkuszt? Tegyél egy fél pohárnyit egy salátástál aljára! Sózd meg, és önts rá annyi forró vizet, ami fél centivel magasabban ellepi a tetejét, és fedd le! Pár perc múlva a kuszkusz felszívja a vizet, megdagadnak, és megpuhulnak a szemek. Ennyi kellett ahhoz, hogy megfőjön. Villával lazítsd fel egy kicsit! Most vágj hozzá paradicsomot, uborkát és egy jó nagy csokor petrezselymet! Csavarj rá citromlevet! (Kóstolgasd, hogy mennyivel finom, akár egy egész is kellhet.) Adj hozzá olívaolajat!

 

Tudtad?

Amikor Dél-Amerikából a 16. században Európába hozták őket, a korai paradicsomok olyanok voltak, mint a kicsi, sárga almák. Ez magyarázza, hogy miért nevezik őket "pomodoro" -nak Olaszországban, aminek szó szerinti fordítása "aranyalma”.

Vajon zöldség vagy gyümölcs? Megoszlanak a vélemények. Az igaz, hogy a paradicsomra általában zöldségként gondolunk.

A paradicsom abba a növénycsaládban tartozik, amelybe a paprika és a burgonya is.

A paradicsom a legelterjedtebb gyümölcs a bolygón. Paradicsomnövény messze északon, (például Izlandon) és délen (például a Falkland-szigeteken) is előfordul. Sőt még az űrben is termesztették!

Több mint 1000 különböző formájú és színű fajtája létezik. Találkozhatsz sárga, narancssárga, lila vagy akár csíkos paradicsommal.

Magyarországon a második legtöbbet fogyasztott növény. Egy ember egy évben átlagosan 10 kg paradicsomot fogyaszt el.

A paradicsom bőséges C-vitamin forrás. A C-vitamin erősíti az immunrendszerünket, hogy megbirkózzunk a betegséggel.

Hogyan termesszem?

A paradicsompalántáknak két nagy csoportja van: A bokorparadicsomnak nevezett fajták nem nőnek egy bizonyos szármagasságnál nagyobbra, a folytonnövő paradicsomok ellenben óriásira nőhetnek, így a szár megtámasztásához szükségük van támasztékra (pl. karóra). Termeszthető beltéren vagy a szabadban, de mindkét esetben sok napot és meleget igényel. Kezdetben minden másnap locsold, aztán a virágzás időszakában már elég csak heti kétszer, a bogyóérés időszakában pedig heti egy-két alkalommal – de azért arra ügyelj, hogy ne száradjon ki teljesen a talaj! A kezdetben zöld paradicsombogyó piros (vagy fajától függően sárga, narancssárga) lesz, amikor megérik. Ekkor csak finoman csavard le a növényről! Paradicsomevéshez a legmegfelelőbb évszakok a nyár és az ősz, de vannak fajták, amelyek beérnek a teremkertben még az nyári szünet előtt.

Mit készítsünk belőle? – Paradicsomos-bazsalikomos bruscetta

Eheted levesnek megfőzve, salátába szeletelve nyersen, vagy mártásként elkészítve, ami elmaradhatatlan a pizzához, a spagettihez, a bruscettához. Önmagában is pazar kis bazsalikommal és extraszűz olivaolajjal, próbáld ki!

RECEPT: Keress a piacon csíkos, sárga, koktél vagy zöld fajtákat! Vágd fel őket karikára vagy cikkekre! Sózd meg picit, csavarj rá citromlevet, és locsold meg olívaolajjal! Ha van otthon, tépkedj rá petrezselymet vagy bazsalikomot, és már eheted is az üdítő, színes salátát! A szüleidet biztosan elkápráztatod majd vele!

 

Tudtad?

A mesés Távol-Keletről származik. Az kínai eredetű növény Japán örvend a legnépszerűbb. A mizuna szó japánul annyit tesz: „vízi zöld”.

Talán a legtöbb elnevezéssel a mizuna rendelkezik: mizuma, vízizöld, kiotói zöldsaláta, kyona, mustárspenót – de mind közül a legmenőbb neve az, hogy sárkányfogó saláta!

Kiemelkedően magas vasraktárral bír, így fogyasztásával elkerülhető vagy legyőzhető a vérszegénység nevű betegség, ami tartós gyengeséggel és túlzott aluszékonysággal jár. Tartalmaz magnéziumot, amely az izmok és a szív egészségében játszik nagy szerepet.

Hogyan termesszem?

Extra gyorsan növekszik, a magvetéstől 30-45 nap alatt már elérheti a szedési méretet, azaz közel olyan nagy lesz, mint egy fejes saláta. Érdemes félárnyékos helyre tenni. Szedhetjük folyamatosan levelenként, vagy egyben az egészet. Kibírja az enyhe fagyot és a hőséget is. Ami viszont fontosa a mizuna esetében, az a folyamatos vízellátottság. A levelek erős íze miatt szerencsére kevésbé népszerű a kártevő rovarok körében.

 

Mit készítsek belőle?

Zöld, cikcakkos, hegyes leveleit és fehér szárát fogyasztjuk. Karakteres, picit csípős íze van, ami egyeseket a mustárra vagy a tormára, másokat a borsra emlékeztet. Hasonlít a rukkolához, de nem annyira erőteljes az íze. Ajánlott zsenge leveleit nyersen, idősebb leveleit párolva fogyasztani.

Felhasználás előtt gondosan mosd meg, és rázd le vagy itasd le róla a vizet! Salátába, szendvicsbe néhány levél elég, mert esélyes, hogy markáns íze elnyomja a többi ízt. Mesés fogásokat kapsz, ha a mizunát olajon pár percig párolod, azután zöldséges vagy tésztaételekbe kevered, vagy köretként grillezett hús, has mellé választod.

 

Tudtad?

A karalábé őshonos Európában. Már a római történetíró Plinius is írt róla az i. u. 1. században. A magyar elnevezés valószínűleg a karalábé német nevéből (Kohlrabi) származik, ami érezhető is a két szó hasonló hangzásából.

A gumó színe belül fehér, kívül zöld vagy lila. Levelei fajtától függően különbözőképpen fodrozottak, és olyan is van, aminek lila a levélnyele és levélerei.

Rokona a kelkáposztának, a kelbimbónak, a karfiolnak, a brokkolinak.

Nem is hinnéd, milyen gazdag vitaminokban és ásványi anyagokban! A szíved védelmezője káliumtartalma jóvoltából. Köszönhetően a benne lévő antioxidánsoknak jót tesz a légúti szerveknek, úgyhogy az asztmások figyelmébe ajánljuk!

 

Hogyan termesszük?

Nem szabad mélyre ültetni (2 cm-nél mélyebbre), és ügyelni kell arra is, hogy a gumó ne érjen a cserép alsó részéhez, mert ez rohadáshoz vezethet. Helyigénye 20-30 cm2. Nedves földbe ültesd, majd mikor a gumó már 2 cm-es, kezd el kis adagokban rendszeresen öntözni. Mikor a gumó átmérője 6 cm fölötti, már szüretelhető: Húzd ki földből, és (metsző)ollóval vágd le a gyökeréről!

Közepes mennyiségű fényre és hőre van szüksége. De vigyázzunk a hidegre, mert ha a növény megfázik, ún. magszárat növeszt, ami virág- és magképzésre való, és normális esetben csak a második évben jönne el az ideje. Ha túlságosan árnyékos helyet kap, akkor gumója nem lesz elég jó. Elegendő vizet adj a karalábénak, különben nem lesz zsenge, hanem fás, azaz nehezen elrágható! (Tipp: Ha az újbegyedet, körmödet könnyedén bele tudod nyomni a gumóba, zsenge karalábéval van dolgod.)

 

Mit készítsünk belőle?

Az általunk általában elfogyasztott része a szára, amely gumóként megvastagodott. Ám a levelei is ehetőek!

Gyökérzöldségről lévén szó, fontos, hogy alaposan megmosd és megtisztítsd felhasználás előtt!

Nyersen is nassolhatod, vagy salátát gazdagíthatsz vele. Találkozhatsz vele töltött, leves, főzelék, sőt chips formájában. Leveleit kár lenne kidobni, vágd bele a salátába, vagy készíts belőle klassz krémtúrót! Illik hozzá ízesítésnek a bazsalikom, az újhagyma és a petrezselyem.

 

Tudtad?

A spenót (más néven paraj) őshazája Perzsia, amely a mai Irán térsége. „Perzsa fű” néven már a 8-9. században ismert volt Ázsiában. Európába csak 14. században vitték el az arabok, pontosabban a mórok. „Karrierjét” Medici Katalin futtatta fel a 16. században, hiszen az itáliai származású Katalin a francia király felesége lett, és meghonosította a francia konyhában a parajt. Szintén ez időtájról származik első magyarországi említése „spinácz”-ként.

A libatopfélék családjába tartozik a céklával és a mángolddal együtt.

A leghíresebb spenótevő Popeye, a tengerész. A mesében Popeye, miután evett egy adag spenótot, olyan erőre kap, hogy képes minden akadályt legyőzni. Valóban tartalmaz egy sor ásványi anyagot és vitamint (magnézium, kálium, kalcium, valamint A-, C-, B- és K-vitamin stb.), ezzel segít életerősnek maradnunk. De Popeye-el ellentétben te ne konzervből, hanem frissen fogyaszd, mert a tartósítás során elveszik a növényből sok hasznos anyag!

Az, hogy a spenót fontos vasforrás, nem teljesen igaz. Tartalmaz ugyan vasat, de nem extra mennyiségben. Ez a tévhit egy tudós mérési hibájából ered.

Legfinomabb a tavaszi és az őszi hónapokban!

 

Hogyan termesszem?

A spenót jól tűri a szárazságot és a hideget. A talajjal szemben se igényes. A ,,télálló” fajták nem pusztulnak el még a téli hidegben sem - hacsak nem süllyed a hőmérő higanyszála rekord mélységekbe. A 15 óránál hosszabb naponkénti megvilágítás esetén, azaz a tavasz előrehaladtával és nyáron, beindul a növény szaporodási folyamata, amely során magot érlel (magszárképzés), ilyenkor a levelei se lesznek használhatóak tovább. A leveleket folyamatosan szedhetjük, mindig a nagyobbakat, hogy a kisebbek még utána nőhessenek.

 

Mit készítsünk belőle?

Étkezésre zöld, egészséges leveleit fogyasztjuk. Elkészítés előtt a kitépett gyökerektől és a túl vastag levélnyelektől tisztítsd meg a spenótleveleket! Nyersen salátához adhatod, vagy egyszerűen tegyél egyet-kettőt a szendvicsedbe, meglátod, milyen pompás lesz tőle! Ha nyersen eszed, amire a legalkalmasabb fajta a bébispenót, előtte mosd meg, majd itasd fel a vízcseppeket tiszta konyharuhával vagy papírtörlővel! A főtt spenót nem csak főzelék! Görögországban főtt rizzsel összekeverik, Törökországban egy burek nevű tésztaételt töltenek meg vele, Olaszországban fenyőmaggal és mazsolával együtt párolják meg.

RECEPT: Ha zöld smoothie-ba rejted a spenótot, rá sem fogsz ismerni! Turmixolj össze 1 banánt, 2 kivit, 1 körtét, 2 marék spenótot és 3 dl vizet!

This site was designed with the
.com
website builder. Create your website today.
Start Now